Talajvízkutak engedélyezése

A hatályos jogi szabályozás – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet – alapján
a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

- a kormányrendelet szerinti védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

- épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

- nem gazdasági célú vízigény. 

Minden egyéb vízilétesítmény esetében a Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt az engedélyről.

 

A rendelkezés szerint az építtető (tulajdonos) mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól abban az esetben, ha a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített kutakra legkésőbb
2018. december 31-ig fennmaradási engedélyt kér.

 

A 2016. június 4. napját követően létesített kutakra vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyt kell kérni.

 

A kút jegyzői engedélyezésének feltétele

- a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon való elhelyezése,

- a kormányrendelet szerinti követelmények maradéktalan teljesítése,

- a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén – az illetékes vízügyi hatóságnak szakértőként történő bevonásával – annak megállapítása, hogy a kút nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.

 

Az ügymenet leírása röviden:

A beérkezett kérelmet az ügyintéző megvizsgálja, amennyiben szükséges hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Ha a kérelem mellékletei megfelelnek a jogszabályban előírtaknak, az ügyintéző megkéri az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását, majd ennek figyelembevételével határozatot hoz, melyet az érintett ügyfeleknek megküld. A határozat ellen az érintett ügyfelek – amennyiben nem értenek egyet a határozat tartalmával – a Pest Megyei Kormányhivatalhoz címzett fellebbezéssel élhetnek. Ha nem érkezik fellebbezés, a határozat jogerőre emelkedik. A jogerős határozatot (létesítési engedélykérelem esetében még a záradékolt terv egy példányát is) az ügyintéző megküldi a kérelmezőnek.

Létesítési engedély kérelem esetében a jogerős határozat birtokában a vízilétesítmény kivitelezése megkezdhető. A létesítmény elkészülte után használatbavételi/üzemeltetési engedélykérelmet kell benyújtani, a vízilétesítmény csak az üzemeltetési engedély birtokában használható.

A hatályos jogi szabályozás – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet – alapján

a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

- a kormányrendelet szerinti védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

- épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

- nem gazdasági célú vízigény.

 

Minden egyéb vízilétesítmény esetében a Katasztrófavédelmi Igazgatóság dönt az engedélyről.

 

A kút létesítéséhez a vízjogi engedélyt az építtető/kérelmező köteles beszerezni.

 

A vízjogi létesítési engedély iránti kérelem benyújtásához az alábbi mellékletek szükségesek:

 

- A 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 2. számú melléklete 1/B. pontja szerinti táblázat kitöltve

- Tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben más az építtető/kérelmező személye

- A közmű üzemeltetőjének hozzájárulása, ha a vízi létesítmény közműveket érint

- 5000 Ft értékű illetékbélyeg

 

 A vízjogi létesítési engedély feljogosít vízi létesítmény megépítésére, de az üzemeltetési engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.

 

A fúrás csak jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhető meg. A kivitelezőnek a fúrás megkezdése előtt legalább 8 nappal értesítenie kell a hatóságot. A kút kivitelezési munkáit a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdés szerinti szakképesítésű kivitelező végezheti.

A vízjogi létesítési engedély feljogosít vízi létesítmény megépítésére, de az üzemeltetési engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.

 

A vízjogi létesítési engedély alapján megvalósított vízilétesítmény üzemeltetési engedély birtokában használható.

 

A kivitelező a 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet 3. melléklet szerinti adatlapot köteles a műszaki átadás-átvétellel egy időben az építtetőnek átadni, valamint azt másolatban a létesítmény engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóságnak (települési önkormányzat jegyzője) és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak is megküldeni.

 

A létesítési engedély alapján megépített, de üzemeltetési engedély nélkül üzemeltetett vízilétesítmény esetén a vízügyi hatóság intézkedik, hogy a vízhasználat, illetve az üzemeltetés jogszabálynak megfelelő legyen.

 

A vízjogi üzemeltetési engedélykérelemhez  az alábbi mellékletek benyújtása szükséges:

- Tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben más az építtető/kérelmező személye

- Az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó szerződés, amennyiben az üzemeltető nem az ingatlantulajdonos

- Tényleges állapotot tartalmazó adatokat rögzítő dokumentáció, ha a vízjogi létesítési engedélytől a kivitelezés során eltértek, a tényleges állapotot tartalmazó adatokat rögzítő dokumentáció 8 pld.-ban

- Nyilatkozat arról, hogy a kivitelezés során nem tértek el a létesítési engedélytől

- A közmű üzemeltetőjének hozzájárulása, ha a vízi létesítmény közműveket érint

- A 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti adatlap kitöltve

- M=1:1000 méretarányú helyszínrajz a megvalósult kút helyének pontos megjelölésével, valamint épülettől, közművektől, más kutaktól való távolságának megjelölésével

- A kútfúrást végző személy jogosultságát igazoló dokumentum

- 5000 Ft értékű illetékbélyeg.

A  vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vízilétesítményekre - az ásott és fúrt kutakra vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.

 

A rendelkezés szerint az építtető (tulajdonos) mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól abban az esetben, ha a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített kutakra legkésőbb
2018. december 31-ig fennmaradási engedélyt kér.

 

A vízjogi fennmaradási engedélykérelemhez  az alábbi mellékletek benyújtása szükséges:

- Tulajdonos(ok) hozzájáruló nyilatkozata, amennyiben más az építtető/kérelmező személye

- Az ingatlan igénybevételére, használatára vonatkozó szerződés, amennyiben az üzemeltető nem az ingatlantulajdonos

- A közmű üzemeltetőjének hozzájárulása, ha a vízi létesítmény közműveket érint

- A 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti adatlap  kitöltve

- 1:1000 méretarányú helyszínrajz a megvalósult kút helyének pontos megjelölésével, valamint épülettől, közművektől, más kutaktól való távolságának megjelölésével

- A tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó adatokat rögzítő dokumentáció

- Megvalósult kút keresztmetszete: Ásott kút / Fúrott kút

- 5000 Ft értékű illetékbélyeg