• 2020.09.03.
• Hírarchívum

.

A felelős állattartás néhány szabálya

Veresegyházon –hasonlóan a többi egyre növekvő kisváros esetében – egyre több kérdés vetődik fel az állattartás mikéntjéről, és az ebből adódó, lakókörnyezetünket napi szinten érintő problémákról.

E témában szabályokból nincs hiány, mert több jogszabályban megjelennek az állatok tartására vonatkozó előírások. Cikkünk célja, hogy ezen szabályok közül kiemeljünk néhányat, különösen azokat, amelyekkel leggyakrabban találkozunk, vagy amelyeket legyakrabban megszegünk az állattartás során.

Ha létezik főszabály, akkor a következőt emelnénk ki elsőként: Az állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.

Ez a kívánalom sok esetben nem teljesül, ami állatnak és embernek további problémák forrásává válik.

Sokszor az ismerethiány, sok esetben gondatlanság vagy más magatartás áll az állatok nem megfelelő tartásában. Városunkban a leggyakrabban a következő esetekkel találkozunk. Állat elszökése, kóborlása, kutya támadása más állatra, emberre, elhanyagolt, kezeletlen beteg állat, tartási körülmények miatti bűz, kutyaugatás zavaró hatásai a szomszédra, udvaron ól-kennel nélkül tartott állat, rövid láncon tartott állat, eb póráz nélküli „sétáltatása” közterületen, eb ürülék elhagyása. Fentieken kívül gyakran előfordul állat bántalmazás, mérgezés, és mostanában sajnos gyakorivá vált a macskák fegyverrel való lövése, életének kioltása. Ez utóbbi cselekmény a Btk. szerint bűntettnek minősül, ami három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, rendőrhatósági eljárás keretében vizsgálandó ügy. Kifejezetten nem állattartási kérdéskör, de előfordulnak esetek, ahol kitett étellel, takarmánnyal vadállatokat etetnek, ebből már származott vadbaleset.  

Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek, valamint a tartási helyük úgy legyen kialakítva, hogy az ne okozhasson sérülést az állatoknak.

Az alapelv természetesen az, hogy állattartóként vagy állampolgárként tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést, sérülést okozni az állatnak. Ezért mindennemű szándékos vagy gondatlan állatbántalmazást, kínzást (ideértve a leölést is) elítélünk, és a magunk eszközeivel fellépünk ellene. 

A felelős állattartás véleményünk szerint már az állat kiválasztásánál kezdődik (kutya, macska, madár, hal). Csak akkor vegyünk magunkhoz bármilyen állatot, ha átgondoltuk a vele járó felelősséget, tudunk e megfelelő életteret és körülményeket teremteni számára, meg tudjuk e adni neki azt, ami neki jár. Sokat hallottuk azt az igaz kifejezést, hogy „a jó gazda gondosságával” tudjuk e tartani állatainkat.

Az állatvédelmi törvény maga is megfogalmazza ezt: „jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet)”

Kedvtelésből tartott állatok tartása

 Egyes állatfajták, mint pl. az udvaron tartott macska - élettani sajátosságaikból adódóan - gyakran elkóborol a tulajdonos ingatlanáról. Ez nem egyszer végződik tragikusan az állat elütésével, kutyatámadással, bántalmazással és talán puskavégre is ilyen (rossz) megfontolásból kerül. Szakemberek szerint sokat segít eme körülményben, ha az állat ivartalanításra kerül, az ivartalanított állat kevésbé kóborol el. Az ivartalanítás további hozadéka, hogy nem születnek további olyan nem tervezett egyedek, amelyek későbbi gondozására, elhelyezésére nem voltak felkészülve.   

Szintén az állattartás fontos része -főképpen ebeknél - az egyedi azonosítás. Jogszabály kötelezi a kutya tulajdonosokat, hogy az állat 3 hónapos korát elérve transzponderrel (mikrochippel) lássák el. Ugyanilyen fontos továbbá az első veszettség elleni védőoltás beadása is, amelyet ugyancsak legkésőbb az eb 3 hónapos koráig szükséges megtenni.

Ki kell emelni e tárgyban, hogy az állatok részére szolgáló kennelt úgy kell elhelyezni, hogy az oldalsó és a hátsó kerítéstől 2-2 méter távolságra legyen. Minden állatfajnak, fajtának egymástól eltérő a mozgásigénye is. Ezért nagyon fontos, hogy a kennel, ól mérete az állat testi adottságainak megfelelően legyen kialakítva (pl. nagyobb kutyának nagyobb helyre és mozgásra van szüksége).

 A kutyákat a kedvtelésből tartott állatokról szóló önkormányzati rendeletben megjelölt kutyafuttatókban lehet szabadon engedni (Ivacson, Ligetekben, Vicián telep kijelölt részén).

Az elhullott állatok tetemének elszállításáról saját költségen a tulajdonos köteles gondoskodni. Ezen szolgáltatás megrendelhető az önkormányzattal szerződésben álló vállalkozótól, aki az elhullott kisállat tetemet (kutya, macska) jelenleg 8.000.-Ft/ÁFA költség ellenében elszállítja a lakossági megrendelőtől.  A közterületen talált elhullott állat elszállításáról, abban az esetben, ha a tulajdonos ismeretlen, akkor az önkormányzat gondoskodik.  Ha ismertté válik a tulajdonos, akkor a költségeket utólag köteles megtéríteni.

A kedvtelésből tartott állatok tartását a város képviselő-testülete a 10/2016.(IV.25.) önkormányzati rendeletben határozta meg, mely a város honlapján a https://www.veresegyhaz.hu/onkormanyzat-fomenu hatályos helyi rendeletek fül alatt megtekinthető.

A haszonállattartás szabályainak be nem tartása, szomszédokkal ebből adódó viták

Lényeges, hogy a haszonállatok helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Az állatokat úgy kell tartani, hogy a keletkező trágyát a lehető leggyakrabban takarítsák ki az állatok alól, ezzel megelőzve a keletkező kellemetlen szagokat, bűzt, a legyek nagy számú megjelenését. A tartásból keletkező zajt a fajta jellegtől függően a megfelelő tartási hely kialakításával kell biztosítani, illetve bármely állat vásárlása esetén alaposan átgondolni, hogy abban az adott lakókörnyezetben „életszerű-e” a tartása (pl. sűrűn lakott kertvárosi övezetben disznó, ló tartásába kezdeni). Fontos és visszatérő kérdés, hogy melyik volt előbb…, a ló tartása vagy az újonnan beköltözött szomszéd. Hatósági szemmel és józan ésszel gondolkodva mindig az előfoglalás elvére alapítjuk a jogok gyakorlását, azaz amelyik „hamarabb volt” azonban eljöhet az az eset, amikor a társasházakkal és szolgáltató egységekkel körülvett gazdasági udvar állattartója kisebbségben marad a többség akaratával szemben és ebből problémák keletkeznek. Ez az intenzív beépítéssel rendelkező és az olyan gyorsan fejlődő településeknél, mint Veresegyház, igen gyakori. Amikor az állattartás nem megfelelőségéből probléma adódik, kérelem, bejelentés, feljelentés, birtokvédelem, egyszóval hivatali eljárás indul, vagy indulhat.

Az állattartás szabályainak be nem tartása miatt több hatóság is jogosult lehet eljárni, ezekben való eligazodáshoz az alábbiakat emeljük ki:

Állatvédelmi hatóság a település jegyzője, a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, megyei kormányhivatal, járási hivatala továbbá a területi természetvédelmi hatóság is. Ezen hatóságok külön-külön, vagy akár együttesen is jogosultak állatvédelmi intézkedések megtételére. Cikkünkben említett állatkínzás (megölés) a rendőrség hatáskörébe is tartozik.

A településen kitett vagy szabadon kóborló kutyák esete, melyről tudni kell

Aki a felügyelete alatt álló kutyát
a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja,
b) póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja,
c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön szállítja,
d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre beenged, illetőleg bevisz, szabálysértést követ el.

Bejelentés tehető a   jegyzőhöz és a Polgármesteri Hivatal közreműködik a kutya elhelyezésében, a gazda felkutatásában, de gyakran tapasztaljuk az állampolgárok önkéntes segítőkészségét (pl közösségi felületeken), ami a problémák leggyorsabb és leghatékonyabb megoldása. Ezen segítőinknek ezúton is köszönetet mondunk és továbbra is kérjük támogatásukat. 

Kóbor kutyák esetében a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr, helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr, továbbá a mezőőr is értesíthető, ezen szervek is jogosultak eljárni.

Közterületre kijutott vagy póráz nélkül kivitt kutya miatt a tulajdonosra bírság szabható ki. Ez lehet állatvédelmi bírság, amely alap esetben 15.000.-Ft, azonban olyan esetben, ahol ismétlődő cselekményről van szó ez ennek az összegnek többszöröse is lehet. A bírság lehet szabálysértési bírság is, amelynél a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint, továbbá szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén háromszázezer forint.

Ha a kóbor állat tulajdonosa ismertté válik, a tulajdonos köteles az állatot visszavenni, valamint a befogásával és elhelyezésével kapcsolatos költségeket is megtéríteni.

A kutyaharapás:

Az elsődleges, hogy javasoljuk látlelet felvételét a háziorvosnál.

Közterületen, nagyobb sérüléssel nem járó esetben, ha egy kóbor kutya vagy helytelenül kiengedett kutya okoz gondot, az eb tulajdonosa ellen szabálysértési eljárás indul („veszélyeztetés kutyával”), amennyiben a Rendőrségre a károsult feljelentést tesz.

Nyolc napon túl gyógyuló sérülés esete testi sértés bűncselekménynek minősül, ebben az esetben az illetékes Rendőrkapitányságon kell feljelentést tennie a sértettnek. Fontos kiemelni, hogy a testi sértés mind gondatlanságból, mind szándékosan és az állat felügyelete hiányában, vagy felügyelet mellett is megvalósulhat.

Továbbá a polgárőrség, illetve a városőrség felé is lehet jelezni, ha az állatok tartásával kapcsolatos probléma közterületen adódik.

Fentiek mellett, vagy ha valaki nem tudja pontosan meghatározni hogy melyik szervnél járjon el, az Önkormányzat működtet egy elektronikus lakossági bejelentő rendszert is, amelyen az állattartással kapcsolatos problémák is jelezhetők, a lakossági bejelentő rendszerben https://www.veresegyhaz.hu/altalanos-informaciok-epoldi linkre kattintva ez megtehető.

Fontos tudni állampolgárként azonban azt is, hogy a hatóságok fél, vagy rész információkra, feltételezésekre nem tudnak eljárást alapozni, csak bizonyítható cselekmények esetén tudnak eredményesen eljárni.

Veresegyházi Polgármesteri Hivatal