BÚCSÚ HORVÁTH LAJOS DÍSZPOLGÁRTÓL

  • 2022.06.23.
  • Nyitólap hírei

,

Horváth Lajos emlékére

 

 

Gyermekkora óta irodalmárnak, történésznek készült. Már az 1960-as években verseket, helytörténeti monográfiákat publikált. 1970-ben történelem tanári, ’79-ben levéltárosi diplomát szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A Kossuth Nyomda nyomdásza, majd a Táncsics Könyvkiadó szerkesztője volt. 1976-tól Pest megye levéltárosa, majd az Országgyűlési Hivatal Levéltárában főlevéltáros, az Államigazgatási gyűjtés vezetője volt. Életútját a Levéltáros lexikon és a Révai Új Lexikona szócikkben közli. 1977-ben jelent meg Veresegyház történetéről írt monográfiája, majd 1995-ben Veresegyház története 1945-ig című kötete. Az 1980-as évektől foglalkozott családkutatással, címer- és zászlótervezéssel. 15 éven át szervezte a régészeti ásatásokat a település határán. Több évtizedes kutatómunkája eredményeként szakmai cikkek és monográfiák hosszú sorában tárta fel a magyarság általános történeti kérdésein keresztül a környező települések, mindenekelőtt Veresegyház múltját. A veresegyházi történetírás ikonikus alakja, a település múltjának bármely időszakára vonatkozó tények és tudnivalók hiteles bázisa volt. A Kárpátalja postatörténete a kezdetektől 2014-ig című pályamunkájáért elnyerte a Magyar Filatéliai Tudományos Társaság valamint az Európai Bélyeggyűjtő Szervezetek Szövetségének kitüntető irodalmi elismerését. 
Veresegyház történelmének feldolgozásáért 1996-ban a Képviselő-testület Veresegyházért Díjban részesítette. A településen végzett régészeti kutatásaiért, a hazai és külföldi szakmai fórumok figyelmét kiérdemlő publikációiért, melyekben Veresegyház is szerepel, továbbá a 60 évnyi irodalmi munkásságának elismeréseként 2016-ban Veresegyház Díszpolgára kitüntetésben részesült.

 

Nyugodjék békében!